Egy igazi karácsonyi horror. Mármint tényleg a legrosszabb karácsonyi rémképek jelennek meg benne: ahogy minden karácsonyi díszben fest, ahogy együtt karácsonyoznak az utált családtagok, ahogy az első képkockák bemutatják a Szenteste előtti hajrá vásárlást. Egyszerűen minden csöpög a karácsonytól, még a félelmetes jelenetek is. Számomra egy vígjáték a film, de egyben akció-horror is, ahol a szereplők élő karácsonyi díszletek. Nem olyan kínosak a vicces jelenetek, mint egy Karácsonyi vakációban (ami film fel sem került a listánkra!), sokkal inkább bájosak, ahogy az ajándékok, sütik megvadulnak. Ha eddig még nem láttad a filmet, akkor ideje megnézned egy nagy tál habos kakaó társaságában, ami mellé készíts be mézeskalácsot. Érdemes a mézeskaláccsal kezdeni, hogy még idejében kiélvezd, ugyanis lehet, hogy a film végén már nem fog annyira jól esni…
Krampusz legendája, hogy értsd a film hátterét: A barna vagy fekete szőrű, kecske szarvú, hosszú hegyes nyelvű, gyerekeket ijesztgető és büntető lény, a Krampusz az évszázadok során a Mikulás elmaradhatatlan társává nőtte ki magát Közép-Európa egyes vidékein. Amíg a téli ünnepkörhöz kötődő „karácsonyi ördög” hagyományának különböző változatai német közvetítéssel a kontinentális Európában már régóta meghonosodtak, addig az angolszász világban a Krampusz alakja csupán az elmúlt évtizedekben jelent meg a karácsonyi szokások között. A Krampusz-hagyomány hátterét, szokásait, változatait és változását, valamint elterjedésének vagy hiányának okait a német és az angolszász kultúrkör eltérő szemléletmódja szolgáltatja.
A filmben végig esik a hó, minden tele van hóemberekkel és ajándékokkal. A ház úgy fest, mint valami giccses karácsonyi festmény és annyi sütemény van az asztalokon folyamatosan kitéve, hogy egy egész afrikai falu diabéteszes lenne tőle. A filmben még a csönd is karácsony ízű!
