Advent? Az mi? Hallottam róla, de….
Sokaknak a karácsonyi vásár, a forralt bor, forró csoki, jut először eszébe, valakinek a pánikszerű karácsonyi bevásárlás: „Mamának még nem vettük meg a kötött pulcsit!” „Úristen! Gézukának nem elég a kis piros vonat, már X-boxot szeretne!…stb” A bevásárlás, az ajándékozás ünnepe.
A tömött bevásárlóközpontok, üzletek hirdetik a Bronz-, Ezüst-, Aranyvasárnapi akciókat. Mindenhonnan még a csapból is a Jungle Bells szól, vagy „Kevin” leselkedik ránk.
A kicsik írják, rajzolják a karácsonyi kívánság listát, anyukák a menüsort.
Mi is az advent?
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
A görög katolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve – hat hetes az advent.
Advent első vasárnapja idén 2020. november 29-re esik.
Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti:
- a keresztény egyházi év kezdetét,
- a karácsonyi ünnepkör kezdetét,
- az adventi időszak kezdetét.
Az egyházi naptárban a hét a vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) – ez legközelebb 2023-ban lesz – de akár lehet egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a) – ilyen kettő év múlva 2022-ben lesz.
December 24. az advent utolsó napja, szenteste, és még nem karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai (éjféli) misével ér véget.
Az ortodox kereszténységben a karácsonyt a húsvéthoz hasonló, negyvennapos böjt előzi meg. Az utóbbi időben az ortodox keresztények körében is elkezdték a karácsonyi böjt időszakára annak latin nevét, az adventet használni.
Az advent szó jelentése „eljövetel”, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Advent eredete:
Először VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín.
A hajnali szentmiséből alakult ki a középkorra Közép-Európában a minden adventi hétköznapon megtartott hajnali mise (rorate). Ezt jellemzően 6 órakor tartják, de ez nem előírás, létezik ennél korábbi vagy későbbi kezdés is. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás.
A szent család-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak (betlehemezés).
A népszokások mára modernizálódtak, vagy el-eltűntek időszakosan, ahogy a „divat” diktálta. Másképp ünnepelnek vidéken egy kis faluban, vagy a városokban, de a karácsony a szeretetről szól.
December 24-én délután, mikor már az utolsó bolt is bezárt, apa is bekáromkodta a fenyőfát a talpába, s mikor már mindenki többször összeveszett a másikkal a feszült, és túlhajszolt „tökéletes karácsony” felé vezető úton, akkor ér véget az Advent s kezdődik meg a Szentestével a Karácsony.
Sajnos nagyon sokan vannak egyedül ilyenkor is, s fontos hogy támogassuk őket, segítsük, hisz akinek nincsen kivel ünnepelnie, az nem tud kinek örömet okozni ajándékkal vagy csak egy apró figyelmességgel. A koronavírus alatt is tartsuk a családtagjainkkal, szeretteinkkel a kapcsolatot, még ha csak online tudjuk is, és vigyázzunk rájuk!
