Ma van Advent első vasárnapja. Az üzletek polcain már november első hetében lecserélik az eladók a Halottak napi koszorút adventi koszorúkra. Laikusként sok különbséget nem látni, talán csak pár gyertyával több van a koszorúkon, és több színt használnak. De mi is az adventi koszorú eredete, hogyan kell jól elkészíteni, mi-mit szimbolizál?
Örökzöld ágakból font, négy (ritkán több) gyertyával díszített koszorú. Az adventi várakozás szimbóluma: gyertyái az adventi időszak négy hetét jelképezik. A 19. században jelent meg a német evangélikus keresztényeknél; a 20. században fokozatosan elterjedt néhány más keresztény irányzatban is.
Eredete
Az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták. A kereszténység elterjedésével ezek vallásos jelentőséget kaptak
Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Hinrich Wichern (1808–1881) misszió alapító evangélikus lelkész készített 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. A gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzöldekkel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait
Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg. Időközben kialakítása is egyszerűsödött: csak a vasárnapokat jelölték gyertyák (vagyis számuk négyre csökkent), így a koszorú a háztartások részévé válhatott. Széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető.
Jelentése
A keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét. A koszorút almák és vörös szalagok is díszíthetik, az előbbiek a bűnbeesést és a megváltás ígéretét, az utóbbiak a keresztény imádatot jelentik.
A négy gyertya advent négy hetét, és ezen felül négy fogalmat jelképez:
- hit,
- remény,
- öröm,
- szeretet.
A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm)
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila, egy pedig rózsaszín; a rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján gyújtják meg.
Elfogadott az olyan koszorú is, melyen mind a négy gyertya lila vagy fehér.
A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.
A 20. században egyes görög katolikus és ortodox családok is bevezették a szokást. Mivel náluk a karácsonyt 40 napos böjti időszak előzi meg, az adventi koszorún hat gyertya van, az időszak 6 hetét jelképezve.
Használata
A katolikusoknál a pap szenteltvízzel áldja meg az adventi koszorút annak elkészítése (vagy megvásárlása) után. Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtják meg – az első héten csak egy gyertya ég, majd minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyagyújtást ima kíséri. Karácsony után a koszorút elégetik.
Bár egyesek úgy tartják, hogy a gyertyákat az óramutató járásával ellentétes (vagy éppen megegyező, esetleg átlós) irányban kell meggyújtani, a hagyomány nem tartalmaz ilyen kitételt: az azonos színű gyertyák közül bármelyik jelképezheti bármelyik hetet (a rózsaszín nyilván a harmadik vasárnapnak van fenntartva). A gyertyák elhelyezését illetően sincs külön követelmény, akár egymás mellé, vagy párba is lehet őket állítani.
írta: Reszler Ildikó
